Ter 1,1
Nyilvánvaló, hogy egy sor dolgot már rögtön a Biblia elején jól be kell állítani, de akkor itt most fölsorolom:
- Föl kell tüntetni, hogy itt kezdődik az Ószövetség. Az xml-ben új tag: <Corpus>
- Föl kell tüntetni, hogy itt kezdődik a „Mózes 5 könyve” c. könyvcsoport. Az xml-ben új tag: <SubCorpus>
- Ehhez a könyvcsoporthoz önálló bevezető szöveg tartozik. Az xml-ben új tag (még a <Book> előtt!): <Bevezeto>
- Ennek a bevezetőnek jelenleg egyedi vonása, hogy alcímei vannak. Pl. „Elnevezések”
Az xml-ben új tag + attribútum: <Bek Style="Bevezető alcím">
Az xml 2024.február 4-i állapota szerint a többi bevezetőben nincsenek alcímek. Ez nyilván változhat.
- Azért ennek a bevezetőnek szövege is van. Az xml-ben új tag + attribútum: <Bek Style="Bevezető">
- Meg kell nevezni a „Teremtés könyve” c. könyvet. Az xml-ben új tag: <Book>
- Ennek is van saját bevezetője. xml: <Bek Style="Bevezető">
- Van két egymást követő címsorunk: egy Címsor2 (Az xml-ben új tag + attribútum: <Cimsor Szint="2")
- és egy Címsor4 (Az xml-ben új tag + attribútum: <Cimsor Szint="4")
- Van egy új fejezetszámunk. Az xml-ben új tag: <Chapter>. Könyvbeli kiíratásnál a Címsor4 megelőzi a <Chapter>t, weben követi.
- Van egy új versszámunk is, Az xml-ben új tag + attribútum: <Verse Nr="1">
- És van egy versszövegünk, amit ki kell írni.
- A vershez tartozik egy több verset, sőt ezesetben fejezetet érintő lábjegyzet. Az xml-ben új tag: <Labjegyzet> ill.ezen belül: <TobbVersesHiv>
- továbbá egy csak erre a versre vonatkozó lábjegyzet. Itt értelemszerűen nincs <TobbVersesHiv>.
Rossz hír, hogy ennek mindnek rendben kell lennie, mielőtt továbblépünk. Jó hír, hogy ha ezt gatyába ráztuk, a szöveganyag olyan 80%-a automatikusan rendben van.
Ter 1,27
Itt találjuk az első strófás szerkezetű verset, amely tehát ténylegesen költői szöveg a Bibliában. xml:
<Strofa Nr="a" Style="q">
27Megteremtette tehát Isten
az embert a maga képére;
Isten képére teremtette őt,
férfinak és nőnek teremtette őket.
Ter 2,4
Itt egy olyan helyzetet találunk, hogy szentírási versen belül, középen van egy alcím: Az édenkert
Logikailag, ill. xml szintjén ez két vers: 4a és 4b, de nem írjuk ki csak előre a 4-est, és középen a címsort. Ilyen helyzet van a Káldi-Neovulgatában, körülbelül tizenöt-húsz, ha itt jól van megoldva, akkor remélhetünk...
Szám 25,19-26,1
Jó hír az, hogy ez egy teljesen egyedi helyzet. Ez egy nyelvtanilag egységes mondat, amelynek a közepén kezdődik a 26. fejezet az ókori zsidó masszoréták nagyobb dicsőségére.
A cél az, hogy így nézzen ki:
18 mert ők is ellenségesen jártak el veletek és tőrbe csaltak titeket a Fogor bálvány által meg Kozbi, Midián fejedelmének a lánya, az ő nővérük által, akit Fineesz megölt a Fogorral való szentségtörés miatti csapás napján.”
|
26 |
25,19 A csapás megtörténte után 1 azt mondta az Úr Mózesnek meg Eleazárnak, Áron fiának, a papnak:
Tehát a 25. fejezet végén NE legyen kiírva a 19. vers, a 26. fejezet elejére meg teljesen egyedi módon kerüljön oda azzal az egyedi versszámmal, hogy 25,19.
Eszt 1,1a-1b
Ez csak kiírva jelenik meg így, mivel megelőzi a héberből fordított Eszt 1,1-et, ezért logikailag, ill. xml-szinten:
<Verse… KiirtVsz="1a"… shiv="Eszt 1,0a"…>
Ha így néz ki, az jó:
|
1 |
1a Artaxerxész nagykirály uralkodásának második évében, niszán hónap első napján álmot látott Mardókeus, Jaír fia, aki Szemei fia, aki Kís fia Benjamin törzséből, 1b [zsidó ember, aki Júdában lakott, ]tekintélyes férfi, [aki a királyi udvarban teljesített szolgálatot. Azon foglyok közül való volt, akiket Nabukodonozor, Babilon királya elvitt, Jeruzsálemből, Jekoniással, Júda királyával együtt.]
- Az 1b vers kapcsán érdemes ellenőrizni, hogy van itt egy dőlt betűvel írt lábjegyzetrész. Az adatbázis 2024. február 4-i állapotában ez az első dőlt betűs szöveg a KNB-ben, ez később természetesen változhat: a lábjegyzetek nincsenek kőbe vésve.
Eszt 1,1i-1k
Vegyük észre (és ellenőrizzük is), hogy az Eszter könyvében nincsenek j betűversek, az „i” után a „k” következik.
Eszt 3,13a
Ez (és Eszter könyvének többi betűverse) legalább a héberből fordított Eszt 3,13 után következik, ezért nincs szükség a logikaitól eltérő kiírt versszámra: <Verse… KiirtVsz="13a"… shiv="Eszt 3,13a"…:
13 Szét is vitték a futárok a király minden egyes tartományába, hogy…
13a A levél mása pedig ez volt:
„Artaxerxész, a nagy király… ezt írja: 13b Bár igen sok népen uralkodom…
Zsolt 1,1
Ezt annyiban érdemes ellenőrizni, hogy a zsoltárok esetében nem normál fejezetszámot írunk ki, hanem azt a szöveget, hogy 1. zsoltár, 2. zsoltár stb.
Zsolt 3,1
Ez az első dőlt betűvel írt szentírási vers: 1 Dávid zsoltára, amikor fia, Absalom elől menekült.
Zsolt 9-10
Itt ugrik a Szeptuaginta számozása, és ezért innentől kezdve zárójeles zsoltárszámok is vannak.
Zsolt 9,2
Itt lép be az Alef nevű héber betű. A zsoltárszöveg elé kerül, tehát:
2 Alef Uram teljes szívemből dicsérlek.
Meg kell nézni, hogy az Alef mint latin betűkkel átírt héber betű tényleg ott van-e, és normálisan néz-e ki. Ha igen, akkor elméletileg a többi héber betű is rendben van.
Zsolt 25,1
Itt a szentírási versen belül, a második strófában találunk egy héber betűt, érdemes ellenőrizni:
Alef Hozzád emelem, Uram, lelkemet,
Sirák 0,0 azaz Sirák fia könyve ókori előszava
A könyvnek van normál, modern bevezetője, az a szokásos, de utána van egy ókori előszó is, ami logkailag és xml-szinten a 0. fejezet, de ezt nem írjuk ki. Az előszónak technikailag, xml-szinten vannak versszámai, de ezt sem írjuk ki, csak az ókori előszó folyamatos prózai szövegét. Nem volna baj, ha az ókori előszó megjelenésében eltérne a modern bevezetőtől.
Bár 6,0
A Bár 6 valójában egy önálló szöveg, a „Jeremiás levele” címet is viseli. Ezt a tényt rögzíti egy ókori előszó, amit a Bár 6,1 elé írtak, és ami így logikusan csak a Bár 6,0 tud lenni. A 0-t, mint versszámot természetesen nem írjuk ki.
Dán 3,24
Itt egy ellenőrizendő újdonságot találunk. xml: <SzentJeromosMegjegyzese>
Dőlt betűvel írjuk a vers és az azt megelőző címsor elé. Arról tudósít, hogy az itt következő versek (Azarja imája) nincsenek meg arámul, és ezért már maga Szent Jeromos is a görögből fordította őket. Ez lábjegyzet volna, de 1500 éves, ezért másképp bánunk vele. Összesen 3 ilyen megjegyzés van, a következőt tárgyaljuk, a harmadik a Dán 12 előtt van. Ez itt:
23 Ez a három férfi pedig, vagyis Sidrák, Misák és Abdenágó, megkötözve beleesett az égő tüzes kemence közepébe.
Szent Jeromos megjegyzése: A következőket a héber kéziratokban nem találtam meg.
Azarja imája
24 Ők azonban jártak-keltek a láng közepén, dicsérték Istent és áldották az Urat.
Az Eszter könyvével ellentétben itt nem betűszámokat tettek a görög szövegbe, hanem folytatták arab számokkal a vers számozását. Ez lentebb okoz furcsaságot.
Dán 3,91(24)
Ez a remek versszám úgy keletkezik, hogy véget ér a görögből fordított imádság, és Szent Jeromos újra arámból fordít, amit egy újabb Szent jeromosi megjegyzés rögzít. Aki csak az arámot veszi figyelembe, mint a mai zsidók és a protestánsok, azok a Szeptuaginta 3,91 versét veszik 3,24-nek.
KNB:
Szent Jeromos megjegyzése: Eddig nincs meg a héberben; amit ide tettünk, azt Teodótion kiadásából fordítottuk le.
A három barát megmenekülése
91 (24) Megdöbbent ekkor Nebukadnezár király…
Abd 1
Ez a könyv egy fejezetből áll, xml-szinten, technikailag megtartottuk az 1 fejezetet, de nem írjuk ki és nem hivatkozunk rá. Hasonló az Újszövetségben a Filem, a 2-3Jn és a Júd.
Mt 1,1
Az Újszövetség legelején valójában nincs újdonság, de érdemes megnézni, hogy rendben van-e mindaz, amit a Ter 1,1 kapcsán írtunk.
Mt 1,23
Itt viszont van újdonság, egy ószövetségi idézet, amit dőlttel írunk, és egy hivatkozás, aminek a weben működő linknek kellene lennie:
23 „Íme, a szűz méhében fogan, fiút szül, és Emmánuelnek fogják nevezni.” (Iz 7,14) Ez azt jelenti: „Velünk az Isten.”
Mt 3,1
Itt egy sajtos, kötött lábjegyzettípus, a <SzinoptikusHiv> lép be, ami értelemszerűen jelen van a szinoptikus evangéliumoknál. A perikópa kiírása után a ǁ jelzést találjuk, és utána weben linkké alakítandó hivatkozásokat a párhuzamos helyekre. Konkrétan így néz ki a lábjegyzet:
● 3,1-6: ǁ Mk 1,2-6; Lk 3,3-6